A hormonok mellett egyéb tényezők is befolyásolják a faggyúmirigyek működését, ezáltal a bőrtípus kialakulását.

Fokozzák, illetve befolyásolják:

• stressz
• munkahelyi ártalmak
• táplálkozás (zsíros, fűszeres, füstölt ételek, olajos magvak stb)
• emésztő szervrendszeri zavarok
• nem megfelelő kozmetikumok használata (túl zsíros, erősen szárító, magas koleszterin tartalmú, bőr légzést gátló)
• menstruációs ciklus
• meleg évszakok

A szeborrea nem más, mint a bőr fokozott faggyútermeléssel járó elváltozása. A túlzott mennyiségű és megváltozott minőségű faggyú miatt a bőrön bizonyos sarjadzó élesztőgombák (Malassezia furfur) elszaporodnak és a bőr gyulladását hámlását okozzák. 

A Malassezia nevű élesztőgomba egy olyan gomba fajta, amely hajas fejbőrön telepszik meg és a faggyúmirigyek által termelt olajos váladékkal, faggyúval táplálkozik.

A hajas fejbőrön és az arc szeborreás területein (homlok, orr, áll) nagyobb számban találhatóak mikroorganizmusok, többek között a szőrtüszőkben kimutatható baktériumok a Staphylococcus epidermidis és a Propionibacterium acnes.

1.A Propionibacterium acnes anaerob körülmények között (a bőrfelszínre jutó többlet faggyú miatt kialakuló oxigénhiány) lipáz enzimet termel, ami bontja a faggyúban lévő di- és triglicerideket. 

2.A lipáz enzim működésének folytán a bőrfelszínen lévő faggyú, illetve a benne lévő gliceridek bomlanak. A bomlás során keletkező szabad zsírsavak megváltoztatják a keratinizáció normális menetét és ezáltal komedó képző hatásúak, megváltozik a hámsejtek kapcsolódási rendszere (ahelyett, hogy a felszíni hámsejtekkel együtt leválnának és a faggyúval a bőrfelszín felé haladnának, a szeborreánál és az acnénál az egyes hámsejtek között nem szűnik meg a kapcsolat, a hámsejtek együtt maradnak és az összekapcsolódó szarusejtek faggyúval keveredve mikrokomedókat, majd pedig komedókat képeznek), toxikus hatásuk révén károsítják a folliculus (mirigy hólyag) falát, kemotaxikus hatást fejtenek ki a neutrophil leukocitákra, elsősegítik a folliculus megrepedését.

A szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége a hiperkeratózis (púderszerű hámlás -klimax után; korpázó- pubertáskori); lemezes) hiperkeratózis, amikor a szaruképzés vegyi folyamata normális, azonban a szarusejtek leválási sebessége lassabb, ezáltal a szaruréteg megvastagodik. A felhalmozódott szarusejtek gátjaivá válnak a normál bőrlégzésnek, amelynek zavara a szeborrea súlyosbodásához vezet

Komedó típusok:

• nyílt komedó (barnás-fekete, fehéres színű faggyúdugasz) ált. pubertáskori
• zárt komedó (sárgás színű, fehérfejű) ált. felnőttkori szeborreás bőrtípus
• mikrokomedó (szarusejtek csoportokat alkotnak szőrtüsző legfelső részén) ált. klimax
• tüskeszerű vagy fonalszerű komedók (elhalt szarusejtek-corneocyták alkotják) ált. klimax után

Hiperkeratinizáció a szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége. A hámlás típusait a kozmetikában a korpapikkelyek mérete alapján különböztetjük meg.

Eszerint lehet:

• púderszerű (legkisebb méretű korpapikkely) klimax során/ után
• korpázó (jobban láthatóak a szarupikkelyek) pubertáskori szeborrea
• lemezes (nagyobb méretű korpapikkelyek, a hámlás alatti bőrrész enyhe gyulladásával) szeborreás dermatitisznél

Hiperkeratinizáció kialakulására ható tényezők:

külső:

• mechanikai hatások
• ibolyántúli sugarak
• hámképző anyagok
• rossz higiénia

belső:

• anyagcsere zavar
• idegrendszeri zavar
• A- vitamin hiány

(+örökletes tényezők)