Hónap: 2023 április

A stressz jelentős hatással lehet általános egészségünkre és jólétünkre, beleértve bőrünk egészségét is. Íme, hogyan hat a stressz a bőrére, és hogyan okozhat pattanásokat:

Hormonális változások: Amikor stresszes vagy, a szervezet több kortizol hormont termel, ami megnövekedett zsírtermeléshez vezethet a bőrben. Ez a felesleges olaj eltömítheti a pórusokat, és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához.

Immunrendszer: A stressz gyengítheti az immunrendszert, ami megnehezíti a szervezet számára a baktériumok és más kórokozók elleni küzdelmet, amelyek hozzájárulhatnak a pattanásokhoz.

Gyulladás: A stressz gyulladást is okozhat a szervezetben, ami súlyosbíthatja a meglévő bőrbetegségeket, például a pattanásokat.

Lobgát: A krónikus stressz gyengítheti a bőr felső védő rétegét, a lobgátot, ami a bőrt érzékenyebbé teheti a károsodásokkal és fertőzésekkel szemben.

Bőr nyomkodása-, pattanások elkaparása: A stressz olyan viselkedésekhez is vezethet, mint a bőr nyomkodása vagy felsértése, ami tovább irritálhatja a bőrt és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához.

A stressz kezelése és az akne kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy gyakoroljon stresszkezelési technikákat, például meditációt vagy mély légzést. Fontos az egészséges bőrápolási rutin fenntartása is, amely gyengéd, nem komedogén termékeket tartalmaz, kerülje a durva vagy dörzsölő kezeléseket, amelyek tovább irritálhatják a bőrt. 

SZEBORREÁS BŐR KIALAKULÁSÁNAK TOVÁBBI LEHETSÉGES OKAI

külső tényezők:

1. környezeti szennyeződések
2. mozgás és levegőhiány
3. zsíros és fűszeres ételek
4. stressz
5. zsíros koleszterin tartalmú kozmetikumok

belső tényezők:

• anyagcserezavar (máj-, epe-, gyomorbetegségek)
• székrekedés
• fogszuvasodás
• vérszegénység
• hormonzavar (androgén -férfi nemi hormon jellegű hormonok fokozott termelőséde)
• vitaminhiány (B2, B6)
• gyógyszerek

(+öröklődési tényező)

A hormonok mellett egyéb tényezők is befolyásolják a faggyúmirigyek működését, ezáltal a bőrtípus kialakulását.

Fokozzák, illetve befolyásolják:

• stressz
• munkahelyi ártalmak
• táplálkozás (zsíros, fűszeres, füstölt ételek, olajos magvak stb)
• emésztő szervrendszeri zavarok
• nem megfelelő kozmetikumok használata (túl zsíros, erősen szárító, magas koleszterin tartalmú, bőr légzést gátló)
• menstruációs ciklus
• meleg évszakok

A szeborrea nem más, mint a bőr fokozott faggyútermeléssel járó elváltozása. A túlzott mennyiségű és megváltozott minőségű faggyú miatt a bőrön bizonyos sarjadzó élesztőgombák (Malassezia furfur) elszaporodnak és a bőr gyulladását hámlását okozzák. 

A Malassezia nevű élesztőgomba egy olyan gomba fajta, amely hajas fejbőrön telepszik meg és a faggyúmirigyek által termelt olajos váladékkal, faggyúval táplálkozik.

A hajas fejbőrön és az arc szeborreás területein (homlok, orr, áll) nagyobb számban találhatóak mikroorganizmusok, többek között a szőrtüszőkben kimutatható baktériumok a Staphylococcus epidermidis és a Propionibacterium acnes.

1.A Propionibacterium acnes anaerob körülmények között (a bőrfelszínre jutó többlet faggyú miatt kialakuló oxigénhiány) lipáz enzimet termel, ami bontja a faggyúban lévő di- és triglicerideket. 

2.A lipáz enzim működésének folytán a bőrfelszínen lévő faggyú, illetve a benne lévő gliceridek bomlanak. A bomlás során keletkező szabad zsírsavak megváltoztatják a keratinizáció normális menetét és ezáltal komedó képző hatásúak, megváltozik a hámsejtek kapcsolódási rendszere (ahelyett, hogy a felszíni hámsejtekkel együtt leválnának és a faggyúval a bőrfelszín felé haladnának, a szeborreánál és az acnénál az egyes hámsejtek között nem szűnik meg a kapcsolat, a hámsejtek együtt maradnak és az összekapcsolódó szarusejtek faggyúval keveredve mikrokomedókat, majd pedig komedókat képeznek), toxikus hatásuk révén károsítják a folliculus (mirigy hólyag) falát, kemotaxikus hatást fejtenek ki a neutrophil leukocitákra, elsősegítik a folliculus megrepedését.

A szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége a hiperkeratózis (púderszerű hámlás -klimax után; korpázó- pubertáskori); lemezes) hiperkeratózis, amikor a szaruképzés vegyi folyamata normális, azonban a szarusejtek leválási sebessége lassabb, ezáltal a szaruréteg megvastagodik. A felhalmozódott szarusejtek gátjaivá válnak a normál bőrlégzésnek, amelynek zavara a szeborrea súlyosbodásához vezet

Komedó típusok:

• nyílt komedó (barnás-fekete, fehéres színű faggyúdugasz) ált. pubertáskori
• zárt komedó (sárgás színű, fehérfejű) ált. felnőttkori szeborreás bőrtípus
• mikrokomedó (szarusejtek csoportokat alkotnak szőrtüsző legfelső részén) ált. klimax
• tüskeszerű vagy fonalszerű komedók (elhalt szarusejtek-corneocyták alkotják) ált. klimax után

Hiperkeratinizáció a szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége. A hámlás típusait a kozmetikában a korpapikkelyek mérete alapján különböztetjük meg.

Eszerint lehet:

• púderszerű (legkisebb méretű korpapikkely) klimax során/ után
• korpázó (jobban láthatóak a szarupikkelyek) pubertáskori szeborrea
• lemezes (nagyobb méretű korpapikkelyek, a hámlás alatti bőrrész enyhe gyulladásával) szeborreás dermatitisznél

Hiperkeratinizáció kialakulására ható tényezők:

külső:

• mechanikai hatások
• ibolyántúli sugarak
• hámképző anyagok
• rossz higiénia

belső:

• anyagcsere zavar
• idegrendszeri zavar
• A- vitamin hiány

(+örökletes tényezők)