Admin

A stressz jelentős hatással lehet általános egészségünkre és jólétünkre, beleértve bőrünk egészségét is. Íme, hogyan hat a stressz a bőrére, és hogyan okozhat pattanásokat:

Hormonális változások: Amikor stresszes vagy, a szervezet több kortizol hormont termel, ami megnövekedett zsírtermeléshez vezethet a bőrben. Ez a felesleges olaj eltömítheti a pórusokat, és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához.

Immunrendszer: A stressz gyengítheti az immunrendszert, ami megnehezíti a szervezet számára a baktériumok és más kórokozók elleni küzdelmet, amelyek hozzájárulhatnak a pattanásokhoz.

Gyulladás: A stressz gyulladást is okozhat a szervezetben, ami súlyosbíthatja a meglévő bőrbetegségeket, például a pattanásokat.

Lobgát: A krónikus stressz gyengítheti a bőr felső védő rétegét, a lobgátot, ami a bőrt érzékenyebbé teheti a károsodásokkal és fertőzésekkel szemben.

Bőr nyomkodása-, pattanások elkaparása: A stressz olyan viselkedésekhez is vezethet, mint a bőr nyomkodása vagy felsértése, ami tovább irritálhatja a bőrt és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához.

A stressz kezelése és az akne kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy gyakoroljon stresszkezelési technikákat, például meditációt vagy mély légzést. Fontos az egészséges bőrápolási rutin fenntartása is, amely gyengéd, nem komedogén termékeket tartalmaz, kerülje a durva vagy dörzsölő kezeléseket, amelyek tovább irritálhatják a bőrt. 

SZEBORREÁS BŐR KIALAKULÁSÁNAK TOVÁBBI LEHETSÉGES OKAI

külső tényezők:

1. környezeti szennyeződések
2. mozgás és levegőhiány
3. zsíros és fűszeres ételek
4. stressz
5. zsíros koleszterin tartalmú kozmetikumok

belső tényezők:

• anyagcserezavar (máj-, epe-, gyomorbetegségek)
• székrekedés
• fogszuvasodás
• vérszegénység
• hormonzavar (androgén -férfi nemi hormon jellegű hormonok fokozott termelőséde)
• vitaminhiány (B2, B6)
• gyógyszerek

(+öröklődési tényező)

A hormonok mellett egyéb tényezők is befolyásolják a faggyúmirigyek működését, ezáltal a bőrtípus kialakulását.

Fokozzák, illetve befolyásolják:

• stressz
• munkahelyi ártalmak
• táplálkozás (zsíros, fűszeres, füstölt ételek, olajos magvak stb)
• emésztő szervrendszeri zavarok
• nem megfelelő kozmetikumok használata (túl zsíros, erősen szárító, magas koleszterin tartalmú, bőr légzést gátló)
• menstruációs ciklus
• meleg évszakok

A szeborrea nem más, mint a bőr fokozott faggyútermeléssel járó elváltozása. A túlzott mennyiségű és megváltozott minőségű faggyú miatt a bőrön bizonyos sarjadzó élesztőgombák (Malassezia furfur) elszaporodnak és a bőr gyulladását hámlását okozzák. 

A Malassezia nevű élesztőgomba egy olyan gomba fajta, amely hajas fejbőrön telepszik meg és a faggyúmirigyek által termelt olajos váladékkal, faggyúval táplálkozik.

A hajas fejbőrön és az arc szeborreás területein (homlok, orr, áll) nagyobb számban találhatóak mikroorganizmusok, többek között a szőrtüszőkben kimutatható baktériumok a Staphylococcus epidermidis és a Propionibacterium acnes.

1.A Propionibacterium acnes anaerob körülmények között (a bőrfelszínre jutó többlet faggyú miatt kialakuló oxigénhiány) lipáz enzimet termel, ami bontja a faggyúban lévő di- és triglicerideket. 

2.A lipáz enzim működésének folytán a bőrfelszínen lévő faggyú, illetve a benne lévő gliceridek bomlanak. A bomlás során keletkező szabad zsírsavak megváltoztatják a keratinizáció normális menetét és ezáltal komedó képző hatásúak, megváltozik a hámsejtek kapcsolódási rendszere (ahelyett, hogy a felszíni hámsejtekkel együtt leválnának és a faggyúval a bőrfelszín felé haladnának, a szeborreánál és az acnénál az egyes hámsejtek között nem szűnik meg a kapcsolat, a hámsejtek együtt maradnak és az összekapcsolódó szarusejtek faggyúval keveredve mikrokomedókat, majd pedig komedókat képeznek), toxikus hatásuk révén károsítják a folliculus (mirigy hólyag) falát, kemotaxikus hatást fejtenek ki a neutrophil leukocitákra, elsősegítik a folliculus megrepedését.

A szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége a hiperkeratózis (púderszerű hámlás -klimax után; korpázó- pubertáskori); lemezes) hiperkeratózis, amikor a szaruképzés vegyi folyamata normális, azonban a szarusejtek leválási sebessége lassabb, ezáltal a szaruréteg megvastagodik. A felhalmozódott szarusejtek gátjaivá válnak a normál bőrlégzésnek, amelynek zavara a szeborrea súlyosbodásához vezet

Komedó típusok:

• nyílt komedó (barnás-fekete, fehéres színű faggyúdugasz) ált. pubertáskori
• zárt komedó (sárgás színű, fehérfejű) ált. felnőttkori szeborreás bőrtípus
• mikrokomedó (szarusejtek csoportokat alkotnak szőrtüsző legfelső részén) ált. klimax
• tüskeszerű vagy fonalszerű komedók (elhalt szarusejtek-corneocyták alkotják) ált. klimax után

Hiperkeratinizáció a szeborreás bőrtípus jellemző szaruképzési rendellenessége. A hámlás típusait a kozmetikában a korpapikkelyek mérete alapján különböztetjük meg.

Eszerint lehet:

• púderszerű (legkisebb méretű korpapikkely) klimax során/ után
• korpázó (jobban láthatóak a szarupikkelyek) pubertáskori szeborrea
• lemezes (nagyobb méretű korpapikkelyek, a hámlás alatti bőrrész enyhe gyulladásával) szeborreás dermatitisznél

Hiperkeratinizáció kialakulására ható tényezők:

külső:

• mechanikai hatások
• ibolyántúli sugarak
• hámképző anyagok
• rossz higiénia

belső:

• anyagcsere zavar
• idegrendszeri zavar
• A- vitamin hiány

(+örökletes tényezők)

A szeborreás bőr kialakulásának szempontjából a faggyúmirigyeknek kiemelt jelentősége van.

A faggyúmirigyeket mirigyhámszövet építi fel. Fő funkciója a váladéktermelés és annak kiűrítése.

A faggyúmirigy egész életünkben, tehát már a születéstől kezdve működik, csak a működés foka különböző más életkorban. Gyerekkorban alvó állapotban vannak, pubertáskorban a nemi mirigyek fokozott működése hatással van rájuk, a hormonok hatása első sorban abban mutatkozik meg, hogy a mirigyek nagyobbak lesznek és több faggyút termelnek. A faggyútöbblet miatt oxigénhiány, levegőhiány következménye a mikroorganizmusok elszaporodása a szőrtüszőben, a levegőhiányos állapot aktivizálja a baktériumokat, melyek faggyúbontó lipáz enzimet választanak ki, emiatt megnő a szabad zsírsavak mennyisége. Ez a jelenség egyéb káros elváltozásokat eredményez.

Működését a vegetatív idegrendszer

(A perifériás idegrendszer egy része. Ez szabályoz minden automatikus testfunkciót, például a légzést és a szívverést. A vegetatív idegrendszer működését nem tudod szándékosan befolyásolni)

és a belső elválasztású mirigyek 

(A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, és ezáltal a véráramba juttatják.) 

váladékai szabályozzák.

Az androgén (hím nemi hormon) hormonok fokozzák, 

az ösztrogén (nő nemi hormon) hormonok csökkentik a működését.

A faggyúmirigy (glandula sebacea) külső elválasztású (más néven exokrin) mirigy. Ez azt jelenti, hogy váladékát a testfelszínre (szabad faggyúmirigy) vagy a test valamely üregébe üríti. A faggyúmirigyek váladéktermelésük által nagyon fontos szerepet töltenek be, ugyanis váladékuk segítségével védik a bőrt a kiszáradástól, kórokozók szaporodását gátolják, ugyanis a váladékban lévő szabad zsírsavak bakteriosztatikusak, egyes hidrolizátumai ráadásul a gombák szaporodását is gátolja.

A faggyúmirigyek váladékukat holokrin módon termelik ez azt jelenti, hogy nincs önálló váladékuk, váladékukat az elzsírosodó mirigysejtek plazmájában lévő lipidek által felrepedt sejtek egésze adja. (A kiürülés 12-14 napig tart és a mirigyek károsodásával pusztulásával jár) Miután a sejt egésze váladékká alakul kb 7,5 nap, míg a sejt ismét középre kerül, majd normál esetben ismét kiűrül.

A faggyú összetétele:

–glicerin észterekből

-szabad (telített és telítetlen) zsírsavakból

–el nem szappanosítható lipoidokból (koleszterin, hosszú szénláncú alkoholok-zsíralkohol, viaszalkohol, szénhidrogének, szkvalén)

–fehérjékből

–ásványi sókból

-kis mennyiségű vízből áll 

+ emberi faggyúnál egyedül PROPIONIBACTERIUM ACNES baktérium

A faggyútermelést a faggyútermelő sejtek osztódásának gyakorisága határozza meg (melyet az androgén hormonok serkentenek).

A faggyútermelés mértékét a faggyútermelő sejtek osztódásának gyakorisága határozza meg, melyet az androgén hormonok serkentenek.  

A folyamat első lépése, hogy a tesztoszteron nevű hormon a faggyúmirigy sejtjeibe jutva az 5 alfa reduktáz enzim hatására átalakul dehidro-tesztoszteronná (DHT), ez egy sokkal erőteljesebb hormon, mint a tesztoszteron, a sejtmag receptorokhoz kötődve az ott lévő DNS-t befolyásolva fokozza a faggyút alkotó lipidek szintézisét. Androgén hormonok a belső elválasztású mirigyeken kívül (mellékvese, nemi hormonok), a bőrben is termelődnek, a bőrben termelődő androgén hormonok ugyanúgy tudják fokozni a faggyútermelést. A faggyúmirigyek androgén receptorokat tartalmaznak, amelyek a faggyútermelés intenzitását a hormonális szinttel összefüggésben szabályozzák. (Ez magyarázza a faggyútermelés életkor szerinti változásait, átalakulásait. Külsőleg bevitt hormonok is képesek befolyásolni a faggyútermelést. A testépítők által fogyasztott hormontartalmú szerek fokozzák, míg a nők által szedett ösztrogén tartalmú fogamzásgátlók többnyire csökkentik a működését.)

(Fokozott faggyútermeléshez nem feltétlenül szükséges nagyobb mennyiségű androgén hormon jelenléte a szervezetben. Legtöbbször az járul hozzá a fokozott faggyútermeléshez, hogy a faggyúmirigy hormont érzékelő receptorai fokozottabban reagának a normál mennyiségben jelenlévő androgén hormonokra is.)